
Azt általában a kéményseprő szokta jelezni az ingatlantulajdonosoknak, ha a kémény veszélyes állapotba kerül és karbantartásra van szükség.
A legtöbb esetben a korszerűsítés egyik módja a kémény bélelése. Erre akkor is szükség lehet, ha a kazánt kicserélik, a fűtés egészét korszerűsítik vagy új típusú kazánt üzemelnek be, aminek következtében megváltozik az égéstermék hőfoka és összetétele.
Hogy mégis mitől megy tönkre a kémény? Amikor az égéstermék a kéményen keresztül távozik, akkor könnyen kicsapódik belőle a vízgőz. Ezt a folyamatot kondenzációnak nevezzük, maga a kifejezés a klímák világából lehet ismerős, itt is kicsapódik ugyanis a kondenzvíz, melynek elvezetéséről gondoskodni kell.
Ugyanígy kell elképzelni a kéményben kicsapódó kondenzvizet is. Vagyis csak hasonlóan, ez a folyadék ugyanis savas kémhatással bír, és ezért igen káros hatással van a kémény belsejére. Például meggyengítheti a téglák közti habarcsot, ami pedig további problémák forrása lehet. Például eldugulhat a kürtő és akár szén-monoxid is juthat emiatt a lakótérbe, vagy a kémény beomlását is okozhatja ez. Ha nem saválló a kémény belső része, akkor a fal külső részén is megjelenhet a nedvesség.
A gázkazánoknál kötelező a kémények bélelése, azonban a vegyes tüzelés esetében is elengedhetetlen. A kéménybélelés növeli a biztonságot, hatékonyabbá teszi a fűtést, tehát mindenképp érdemes elvégeztetni ezt a munkát.
Hogy zajlik a kémény bélelése?
Mindenekelőtt azt kell megnézni, hogy mekkora a kazán teljesítménye és milyen a kilépő füstcsonk átmérője, ezen kívül azt, hogy milyen méretű maga a kémény. Mindezek függvényében választja ki a szakember a megfelelő méretű béléscsövet.
A saválló acél béléscső hosszú időn át biztonságot kínál, érdemes azzal is tisztában lenni, hogy a bekötést csak hivatalos engedéllyel rendelkező szakember végezheti el. A kéménybélelés előnyei közé tartozik még, hogy sav- és hőálló, hogy megszünteti a lerakódásokat, a szúrós szagokat, és hogy védi a kéményt az elhasználódástól, ezen felül pedig javítja a kazán hatásfokát.