Egy laikus embernek a gázkazánok kívülről pontosan ugyanúgy néznek ki, így sokan a választásukban sem biztosak, ha kazáncserére kerül a sor. Jelentős különbséget persze nem is a gázkazánok külsején kell keresni, hiszen leginkább működési elvük különbözik. Az, hogy számunkra melyik lehet ideális választás, egy nagyon összetett kérdés, ezért érdemes lehet kikérni egy szakember véleményét is a témában.

2015 óta az Európai Unió vonatkozó rendelete magába foglalja azokat az energiahatékonyságra ösztönző, kötelezően betartandó műszaki előírásokat, melyek következtében ma már gyakorlatilag a gázkészülék gyártók számára csak a kondenzációs gázkazánok forgalomba hozatalát engedélyezi.

Ezért jobbak a kondenzációs gázkazánok, mint a hagyományos társaik

Ennek a típusnak az elnevezése a „kondenzáció” kifejezésből ered, és a berendezés működési elvére, a kondenzációs üzemére utal. Ez pedig konkrétan az égéstermékben található vízgőz hőtartalmának felhasználását jelenti, a folyamat közben jön létre a kondenzáció.

Ezeknél a gázkazánoknál az égéstermék egy zár rendszerű „kéményen” (pontosabban égéstermék-elvezetővel) van kivezetve a külső térbe, ám mivel ennek hőmérséklete alacsony, egy ventilátor segítségével lehet megoldani a kivezetést. Az égéstermékből visszanyert plusz hő miatt a kondenzációs készülékek kevesebb gázt fogyasztanak, illetve kisebb a károsanyag-kibocsájtásuk is, szemben a hagyományos kazánnal.

A földgáz elégetésekor a keletkező égéstermék egy hagyományos készülékkel jóval magasabb égéstermék-hőmérsékletet jelent, ez pedig amiatt van, mert az égéstermékkel együtt jelentős hőtartalommal rendelkező vízgőz is távozik.

Mivel a kondenzációs gázkazán még az égéstermékben lévő „rejtett hőt” is felhasználja, kisebb a füstveszteség, tehát egy fűtési rendszert kondenzációs kazánnal akár 25%-kal kisebb fogyasztással tudunk üzemeltetni, mintha azt egy hagyományos kazánnal tennénk meg. Ha pedig alacsonyabb hűtővíz-hőmérsékletre optimalizáljuk a fűtési rendszert, akkor még jelentősebb megtakarítással számolhatunk.