Egy uniós rendelet szabályozza a helyiségfűtő berendezések és a kombinált fűtőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelményeket.

A jogszabály életbe lépése miatt 2016-ban a magyar szabályozáson is szigorítottak, életbe lépett a közismert nevén kondenzációs kazán rendelet. A jogszabály értelmében csak olyan gázkazán beépítését lehet engedélyeztetni, aminek a szezonális hatásfoka minimum 86 százalék. Ezzel voltaképp a kondenzációs kazánokra szűkült a kör.

Hatásfok, kémény, működés

A kondenzációs kazánok zárt égéstérrel rendelkeznek. A korábbi kazánok egy nagy kéménycsővel rendelkeztek, ezen keresztül távozott az égéstermék, a pára és a füst. A nagy különbség, hogy a kondenzációs kazánok kéménye két csőből áll. Az egyiken távozik az égéstermék és a füst, míg a másikon beáramlik a friss levegő.

A kondenzációs technológia pedig azt jelenti, hogy a készülék a távozó levegőben megmaradt hőenergiát hasznosítja, így energiát lehet ezzel spórolni. Ezért is hatékonyabbak ezek a kazánok, mint a hagyományos kazánok. Ráadásul ez egy környezetbarát technológia is, hisz kevesebb füst kerül a levegőbe.

Nagy előnye még a kondenzációs kazánoknak, hogy az üzemeltetésük olcsóbb, a befektetés tehát gyorsan megtérül. A megtakarítás minimum 11 százalék, de megfelelően működtetve akár 20-35 százalék is lehet.

Maga a kondenzációs folyamat pedig úgy működik, hogy a vízgőz a hagyományos kazánoknál gőz formájában távozik a kéményen át, addig a kondenzációs kazánoknál a vízgőz kondenzvíz formájában lecsapódik a kazántesten, ami ezt elvezeti. Nagy előnye ezeknek a kazánoknak, hogy a füst hőmérséklete alacsonyabb, a 180-200 fok helyett mindössze 40-60 fok, tehát a füst nem az utcát melegíti.

A kondenzációs kazán kevesebbet fogyaszt, környezetkímélőbb, és az élettartama is hosszabb, mint a hagyományos kazáné. Optimális választás, hisz energiatakarékos, környezettudatos rendszerről van szó, melyet igazán hatékonyan lehet működtetni, különösen akkor, ha padló- vagy falfűtés van a házban.